A szent iszlám főváros elfogadja a ramadán zarándokokat
ÉS AZ ABU-DABI, DUBAI, SHARJU WALKWAYS AZONOSÍTOTT FEHÉR ruházatban vásárolt emberek. A ramadán iszlám poszt napjain emirátusok repülőterein keresztül több százezer muzulmánt - köztük Oroszországból és a FÁK-országokból - küldik Mekkába. A VÁROS, A KÖVETKEZTETÉS, A MELEN A FÖLD NEMZETI NYELVÉNEK NÉVNEM SZERETETTEK, KÖVETELMÉNYEN KÜLÖNLEGES KONKRÉT EGYES ÉRDEKEK KÖZPONTJÁT SZOLGÁLÓSÍTVÁNYAK, HATÁROZOTT SZERETEKBEN.
Első célja a Mecca Al-Haram al-Mecca al-Sharif (Noble Meccan Immunity) fő mecsetje. Sokan egész hónapban a mecset udvarán található Kaaba szent épület közelében töltenek majd. A templom kitöltésének a csúcspontja a predesztináció éjszaka 27 ramadán lesz, amikor a Koránt felfedték, és az iszlám hit szerint Allah dönti el a hívõk sorsáról, figyelembe véve jámborságukat és imáikban kifejezett imájukat. A muszlimok úgy vélik, hogy ezen az éjszakán az angyalok jó cselekedetek miatt szállnak le az égből. A zarándokok mind az öt napi imát itt végzik.
A Mekka történetét, akinek a nevét csak az "Al-Mukarrama" (nemes) említik, összekapcsolják Ibrahim próféta (Ábrahám) e helyek településével, aki Palesztinából jött ide feleségével, Ugarral és a csecsemő fiával, a jövöbeli Ismailt prófétaval. A falvak anyanyelvén elnevezett település a Korán meghatározás szerint "gabona nélküli völgyben" nőtt ki az Úr nemesi házának közelében, arabul a Kaaba néven. A legenda szerint ezt a vallási épületet angyalok építették, és többször is felépítették, többek között Ádám „az emberiség őse”, később pedig Ibrahim és Ismail próféták részvételével. Muhammad ibn Abdullah iszlám szülővárosát mindkét oldalán hegyek veszik körül, ahonnan az esős évszak alatt vízesések esnek. Az arab tudósok szerint Kr. E. 1871-ből származik, és nagy története során fontos arab kereskedelmi központ volt, karavánokat küldött Szíriába és Jemenbe, kereskedelmet folytatott Egyiptommal, Abszinéziával, Mezopotámiával és Perzsával. A Mekka népessége, amely a 16. század első negyedévében meghódította Hijazot a 16. század első negyedévében, a török szultán Selim összesen 12 ezer lakosa volt, a szaúdi sajtó szerint 2007 elején 3 millió ember.
A Mekkát a kalifák és az iszlám hódítások során nagymértékben felháborították és felmásztak a hegyekre, ám egy emeletes maradt. Az első Meccan ház, a ikonikus Kaaba épület modellként szolgált az épített helyi és számos külföldi építész számára. A lelkes merészeltek magasabb épületeket építeni, de a kalifa Muawiya ibn Abu Sufyan ideje alatt a meccai polgármester, Shiba ibn Osman elrendelte, hogy távolítsanak el minden, a Kaaba-kocka felett tornyosuló épületet. Az első városi oktatási intézmény, amelyben a hit óráit tartották, szintén a szent kocka területén helyezkedett el. Az első valódi iskolát, az Al-Arsufi-t AD 1175-ben építették Omra kapuja közelében, a fő meccsi mecsetben. Néhány évvel később már volt néhány. Az oktatás bővítésével, a hallgatók számára kollégiumokkal megjelent az első nyilvános konyha és kórház. A város építészeti stílusa külföldi zarándokok részvételével alakult ki, akik gyakran hónapok és évekig tartózkodtak a városban. A legjobb iszlám mesterek építették, akiknek nem volt hiánya. Gazdagították Mekkát egyiptomi, szír, andalúz és indiai építészet elemeivel.
Ibn Batuta, arab utazó, aki több mint 600 évvel ezelőtt látogatta meg Mekkát, rámutatott a mecsek integritására, őszinteségükre, tisztaságukra és a szomszédaik segítésére való hajlandóságukra. "A mecsek - írta -, fehér ruhába öltözködni szeretnek illatanyaggal kenni, antimonnal festeni a hajukat, és araakfából készült fogpiszkálót használnak." Mecca női, megfigyelései szerint, "elképesztően gyönyörűek és nagyon lelkesek. Minden, ami élelmezésre szánt, készen áll arra, hogy tömeget töltsön". A legendák szerint a 10. században a Mekka egyik Emírsége, Barakat ibn Muhammad nevű szemét, az egyik ház közelében szemetet találva, parancsnokát fejezte ki a sarokpálcákkal való megvertékre. Szóval több embert büntettek. A kivégzések nem haladtak nyom nélkül. A Mekka tiszta lett és így is marad. A város mindig jól megvilágított volt, még akkor is, amikor nem volt áram. A 13. században, Abdel Hamid szultán kortársa szerint 1422 lámpa világította meg a meccani fő mecsetét. A Mekka először emelkedett, amikor Kr. E. 754-ben az első 25 méter magas minaretet hozzáadták a mecsethez. A város magasságának új mérőjévé vált. A múlt század végén, a fő meccani templom rekonstrukciója során, 9 iker minaret, melyet arany félholdokkal tornyokkal koronáztak, emelkedett a komplexum fölé. A hittételek 89 méter magasra emelkedtek. És a város újra növekedni kezdett. Több száz sokemeletes épület épült már a szent iszlám fővárosban.
A meccani holdnaptár szerint hamarosan megszámolják a világ legnagyobb óráját, amelyet a két nemes templom őre, Abdullah ibn Abdel Aziz király utasításainak megfelelően fel kell emelni az iszlám próféta városában tervezett 380 méteres torony tetejére. Négy hatalmas kronométert bekapcsolunk minden bíboros irányba. Tárcsáik felett az "Allah" szót korona formájában helyezik el. Dekorációjukat arany arabeszkék díszítik, amelyek a Korán kifejezéseit ábrázolják. A két fő óra átmérője 39 méter lesz. Magasságuk a külső kialakítással együtt eléri a 80 métert. A pár pár átmérõje 25 méter, magassága pedig 65 méter. Az óra alatt tervek szerint felvonókkal ellátott megfigyelőplatformok létrehozása, amelyekből a zarándokok megfigyelhetik a meccani környezetet és a rituális útvonalakat.
Mecca évszázadok óta nemcsak a vallási szentélyekről és a meleg csúcstalálkozókról ismert, hanem gazdag piacairól is - a királyság leggazdagabb városa. Külföldi muszlimok látogatása az iszlám szent helyein hatalmas jövedelmet hoznak a meccan-háztulajdonosok számára. A "Allah vendégei" Mekkában 900 szállodát és rezidenciát fogadnak el. A zarándokok több száz sokemeletes épületet béreltek. Egy tíznapos tartózkodás két tucat ötcsillagos szállodában a fő templom közelében egy zarándoknak 5000 dollárba kerül. Ugyanebben az időszakban a távoli 3-4 csillagos szállodákban a szállás 1-2 ezer dollárba kerül. A vendégházak, sátor táborok, parkolók és éttermek tulajdonosai évente 5-6 milliárd dollárt keresnek a zarándokokon. A külföldi muszlimok körülbelül másfél milliárd dollárt hagynak a szaúdi piacokon. A szaúdi sajtó becslése szerint több tízmilliárd dolláros befektetés érkezik Mekkába. A város szerepe az ország gazdasági életében az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekszik. A hegyek által zsúfolt vezet az országot a padlizsántermesztés területén, de nem képes kiterjesztett mezőgazdasági termelést folytatni. Sok ételt és vizet importálnak az ország más részeiről.
Az ingatlanok értéke, különösen a Meccan-mecset közelében, folyamatosan növekszik. A meccan sziklás homok négyzetméterenkénti ára a szent közelében eléri a 150 ezer dollárt. Néhány évvel ezelőtt egy lakást a Meccan egyik központi részén 11,5 millió dollárért adtak el. Ennek a drága háznak az a fő előnye, hogy egy többszintes toronyban található, a fő meccani mecset közelében. Fontos az is, hogy a 18. emeleten található helyiségek ablakai a templom udvarára nézzenek, és lehetővé tegyék a benne végzett rituálék megfigyelését. Az apartman teljes területe, amely értékben versenyez egy kis tartományi várossal, 255 négyzetméter. Ebből következik, hogy az egy tágas arab kanapéval ellátott kolostorban az ülés ára meghaladja a 100 ezer dollárt. Meka a királyság legnagyobb üzleti központja. Az összes szaúdi társaság és vállalkozás több mint 30 százaléka van itt regisztrálva. Még alacsonyabb szintű a fővárosban, Rijádban, ahol a termelési komplexek 28 százaléka található, és a leginkább iparosodott, olajt hordozó Keleti tartomány (16,5 százalék).
Az elmúlt 20 évben a Mekka népessége a vallásos szertartások kereskedelmével és szolgálatával foglalkozó történetének teljes ideje alatt másfél és kétszeresére nőtt, és évente továbbra is 5 százalékkal növekszik. A becslések szerint további két évtized után 5 millió ember él benne. A hegyek által körülvett városnak nincs horizontális fejlődésének lehetősége. A szent iszlám főváros kiürítéséhez javasoljuk, hogy műholdas városokat építsen köré, korlátozva a szent helyek közelében való tartózkodási jogot. Várható, hogy az óváros központi részét, amely körülbelül négy évezredes van, csak zarándokok és osztályaik számára biztosítják. Amíg nem születik döntés, az ősi arab város a hegyoldal mentén emelkedik fel és az ég felé emelkedik. A Meccan-mecset mellett egy egyedi, 2,5 milliárd dolláros összértékű beruházási projekt készül. Ez magában foglalja egy hatalmas lakópark felépítését, amelynek rekordterülete nagyobb, mint 1,4 millió négyzetméter. Az építkezés tizenegy ezer lakónegyedből áll majd 35 ezer ember számára. Abdullah ibn Abdel Aziz király, miközben még mindig koronaherceg volt, törvényt adott ki az Ajyadban található Jebel Bulbul körzetben lakóépület létrehozásáról azzal a céllal, hogy jövedelmét Mekka és Medina fő mecsetjeinek fenntartására használja fel egy független beruházási projekt révén. A komplexum az iszlám közösség történetének legnagyobb waqf-tulajdonává válik.
A nyilvános wafok elidegenítésének hagyományát először az iszlámban vezette be Muhammad próféta. Miután megépítette az első mecsetet Medinában, legyőzte a vallási közösségnek, és „a muszlimok alamizsnájává vált a feltámadás napjáig”. A próféta ugyanakkor azt mondta, amint azt a róla szóló legendákban is megjegyezték, hogy "egy ember halála után munkája csak három esetben él: ha aktív alamizsnát vagy hasznos tudást, vagy erényes fiút hagyott el". A mecsetek és a vallási közösségek javára történő elidegenítés hagyománya a mai napig él, áthaladva az iszlám birodalom minden korában.
A Mekkában a közlekedés javítása forró kérdéssé válik a városba látogató zarándokok számának növekedése miatt. A második világháború előtt legfeljebb százezer ember látogatta meg a szent iszlám helyeket Szaúd-Arábiában. A zarándokok száma hirtelen nőtt a 80-as években, és az utóbbi években millióra becsülhető. A zarándokszakban, amely összesen körülbelül két hónapot vesz igénybe, évente körülbelül 2 millió muzulmán látogat el Mekkát. Több mint 4 millió ember végez kiskorú Hajj-t (Omru) a másik tíz hónapban. Várhatóan a jelenlegi évtizedben a vízumkövetelmények megkönnyítése miatt a legrégebbi arab vallási központ havonta legfeljebb egymillió zarándokot fog fogadni.
A közlekedési probléma megoldása érdekében a város mérlegeli egy felső vasútépítés projektjét. Már megvitatták a központi Hajj-bizottságban, amelyet értékesítésre alkalmasnak és költséghatékonynak ítéltek el. Az útnak az Ibrahim-völgy középső részén található Mekkától a Mina városi külvárosáig és az Arafat-hegyig kell haladnia, ahol a Hajj alatt Allah előtt áll. Ennek felépítését a zarándokok mozgásának megkönnyítésének szükségessége diktálja, akiknek a rituálék elvégzésekor több mint 10 kilométert kell megtenniük. A meccani hatóságok három lehetőséget fontoltak meg a rituális útvonalakon történő szállítási probléma megoldására. A javaslatok magukban foglaltak egy földalatti metró megépítését és egy villamosvonal megnyitását. A metró létrehozásának gondolatát elutasították az alagutak lyukasztásának magas költségei miatt a hegyek szikláin. A villamosvonal elhelyezését gyakorlatilag lehetetlennek találták, mivel a zarándokok gyalogosan használtak keskeny útvonalakat. A Bizottság következtetése egyértelmű: csak egy kötélpálya nyújt megoldást a növekvő zarándokok számának mozgatására. Az első szakaszban tervezett vasútvonal kapacitása óránként 17 ezer utas.
Az iszlámban a műemlékek imádását nem fogadják el. De a természetes emberi kíváncsiság a fehér köntösben lévő embereket a legendás város figyelemre méltó helyére vezette. A rituális rituálék elvégzése után megkerülik a szent főváros történelmi látnivalóit, amelyek a próféta életéhez és az iszlám kezdeti időszakához kapcsolódnak. A zarándokok a városi közkönyvtárhoz érkeznek, amely megőrzi annak a helynek a szentségét, ahol több mint 14 évszázaddal ezelőtt Abdel Aziz király idején egy négyszögletes, 10 ablakos házat újjáépítették, ahol a legenda szerint Muhammád próféta született. „Az Allah vendégei” megmutathatják Khadija próféta első feleségének házát, aki a perestroika után elfogadta a Korán szakemberek iskoláját, valamint a környező hegyekben található barlangokat, ahol meghallották az első Muhammadnak küldött isteni kinyilatkoztatásokat. Külön történelmi épületek újjászületnek az életben. A meccani városi hatóságok újjáépítenek egy ősi öntözőrendszert, amely több mint 1000 évvel ezelőtt vizet szolgáltatott a szent iszlám fővárosban. A Mekka vízellátásának története összekapcsolódik a gyönyörű Zubeida nevével, a híres Abbasid kalifa Harun al-Rashid feleségével, aki tündérmesékben és versekben halt meg, és a kilencedik század végén halt meg. Caliph Mansour unokája és Califh Muhammad Honest őszinte anyja, sétálva a Bagdad kertjében és a dátum-ligetekben, nem felejtette el arab őseik szülőföldjét.
A Bagdadból Mekkába egy karaván út mentén, a Zubeida nyomvonalnak nevezték el pénzt, főleg a muszlim zarándokok számára kutakkal és fogadókkal. Muhammad próféta szülővárosában a nevét viselő vízellátó rendszert a nagy abbasidka arany dirhamjeire építették. A Zubeida tavasz csatornákat és vízgyűjtő területeket tartalmaz, amelyek csapadékot okoztak a környező hegyekben. A vízvezeték rendszer szerint a Noaman-völgyből a vizet a városba irányították lakói és zarándokok igényeinek kielégítésére. Tanulmányok kimutatták, hogy az előző évezredben a legrégibb arab városban épített csatornák és gyűjtők felhasználhatók lakosság igényeinek kielégítésére. A vízgyűjtőket tisztítják, a csatornákat javítják, új vízvezetékeket építenek. A Zubeida-tavasz ismét zúgolódni fog, elfojtja a mecsek és vendégeik szomjúságát, és hűséget ad nekik az unalmas zöld hegyekből.
Mekkában és külvárosában több mint tízezer mecset épült a kormány és a jámbor hívők által. A város túlnépesedik. Javaslatok vannak műholdas városok létrehozására a környékén, a villamos energia és a víz költségeinek növelése érdekében, hogy kiszorítsák a lakosságot, amely nem vesz részt a szélén lévő vallási szertartások elvégzésében. Az óvárost javasolták zarándokoknak adni, szállodák és turisztikai létesítmények számára. Ezeknek az intézkedéseknek a biztonság fokozására kell szolgálniuk a szent határokon belül és olyan rituális útvonalakon is, amelyek a világ minden tájáról Mekkába érkező tisztességtelen kereskedőket és bizalmas képviselőket vonzzák. Ismert, hogy minden templom közelében khmir található, és be kell vallanunk, hogy a szent iszlám főváros nem biztonságos város.Az itt elkövetett bűncselekmények aránya, beleértve a fizikai erőszak eseteit is, magasabb, mint más szaúdi városokban.
Az zarándokok idősebb emberei teszik a többséget. Nagyon sok idős ember van a rituális útvonalakon. Néhányuk hajdot hajt végre azzal a kívánsággal, hogy megtalálja az utolsó békét a próféta földjén, hogy élen járjon a feltámadás napján, amelyben minden muszlim hisz. Minden Hajj-szezonban a zarándokok a meccani fő templom felé vezető úton közlekedési balesetek eredményeként és a rituális útvonalakon a rituális helyek szorossága miatt halnak meg. A természetes halálesetek időskor, betegség és fizikai kimerültség miatt fordulnak elő, és gyilkosságok is vannak. Mekkában temetkezési szolgálat működik, amelynek dolgozói megmosják az elhunytot, lepedőket nyújtanak, az utolsó menedékhez kísérettel. A szent iszlám fővárosnak megvan a maga „gyászos útja”, amely a fő meccani templomtól az Al-Ma'alat temető felé vezet, amely a város magasan helyezkedik el. A Hajj-szezonban a "más világ életéhez" vezető úton tilos parkolni, hogy ne akadályozzák a paradicsom felé tartókat. A temető több mint 1400 éve létezik, és több mint 20 ezer sírja van. A próféta sok társát eltemetik ide.
Al-Ma'alaton csak a szaúdekat és a Mekkában élő idegen muzulmánokat temették el. A szaúdi sajtó szerint a szűk hely miatt a régi sírokat a temetés után két évvel nyitják meg. Megtisztítják a portól és újra felhasználják. A csontokat máshol temetik el. A Mekka és környéke temetőiben nincsenek külföldiek, mindenki egyenlő, senki nincs elszigetelve. Nincsenek fényképek, emlékkövek, névtáblák, gipszkurnák, számok és a homok színe. A Hajj előző szezonjain Oroszország és számos más FÁK ország muszlimjai itt hagytak sírokat. Idegen zarándokokat temettek el a Sharai és az Adl temetőkben. A leggyakoribb temetkezések ramadan alatt történnek. A sírók között nincsenek őshonos szaúdok. Az itt dolgozó régi mekánok elhagyták a földi völgyet, és nem találtak helyettesítőt maguknak. Nem szokás megbánni, hogy a zarándokok befejezték útjukat Allah imádatának szent ösvényein. "Csak Allah örök."
/ Victor Lebedev /
